Glavoj -Csodavár

08:36 2016. 05. 27.
12:06 2016. 05. 27.

Leírás

Bihari túránk során most a Csodavár katlanrendszerét járjuk be. Utunkat az egyik legkedveltebb vadkempingező helyszínről; a Glavoj-rétről kezdjük. A kék körjelzésre rácsatlakozva az időszakos Vár-patak völgye mellett haladunk, baloldalunkon elhagyjuk a Vranica-hegy fenyővel borított csúcsát, majd a jelzés mentén jobbra kanyarodunk és a Vár-patak völgyébe ereszkedünk le. Az egykoron mócok használta útról hirtelen balra kanyarodunk a fenyőerdőbe, ahol keskeny ősvényen, karsztosodott mészkő felszínen taposva követjük a jelzésünket. A csodavárat véletlenül "fedezte fel" Tóbiás Miklós erdőmérnök 1887-ben földmérő munka következtében. Valószínűsíthető azonban, hogy a Mócok már korábban ismerték. Első írásos említése 1888-ban, K. Nagy Sándor; Biharország című művében található, Czárán Gyula 1892-ben a "Nagyvárad" című lapban ismertette "Leviathanapolis" néven. De mi is ez a Csodavár? Nos, a Csodávár Erdély leglátványosabb exokarszt jelensége, egy beszakadt barlangrendszer, dolinaegyüttes. A Pádis-fennsík 1300 méter átlagmagasságához képest az "Előcsarnok"-ban található barlangszáj, a Portálé, 950 m "mélységben" helyezkedik el, Erdély legnagyobb barlangszája, a Nemzeti Park jelképe. A Csodavár két nagy dolinából áll és a közötte lévő nyeregből. Ezt nevezik "Belső vár- és Külső várudvarnak. A Külső várudvarban nyíló barlangszájba leereszkedve az "Alvilág"-ba érünk és hatalmas kőzettömbök között lavírozva, alacsony víz állás esetén, átjuthatunk az Előcsarnokba. A Külső várudvarban található a Fischer Aladár kőfolyás, illetve a Tátra-Mátra-Fátra hármas csúcsú szikla alakzat. Kimászva a dolinából körbe is járhatjuk a "várat", több kilátópontról is gyönyörködhetünk mélységében, és nagyságában, sűrű fenyőerdők közötti megbúvásában.



Képgaléria

Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár
Glavoj -Csodavár

Hozzászólások